Adatvédelmi Irányelvek – GDPR

ADATKEZLÉSI SZABÁLYZAT

 

 


CÉGNÉV:

 

Kiss Gábor E.V

 

 

 

SZÉKHELY:

 

 

8600
Siófok, Tanácsház u. 18/3

 

ADÓSZÁM:

 

 

65150883-1-34

 

CÉGJEGYZÉKSZÁM:

 

 

 

KÉPVISELI:

 

     Kiss Gábor

 

 

 

(a
továbbiakban: Társaság)

 

 

 

Jelen
Szabályzat a Társaság adatkezelési tevékenységének belső szabályait tartalmazza
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETÉNEK – (2016. április
27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében
történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) – való
megfelelés céljából.

 

A Szabályzat megállapítása és módosítása az
ügyvezető hatáskörébe tartozik.

 

Kelt, Siófok 2020.02.29. napján

 

Kiss Gábor

         ügyvezető

TARTALOMJEGYZÉK

 

 

I.
FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§  A Szabályzat célja és hatálya

2.
§ Fogalommeghatározások

II.
FEJEZET – AZ ADATKEZELÉS JOGSZERŰSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA

  1. § Adatkezelés az érintett
    hozzájárulása alapján
  2. § Jogi
    kötelezettség teljesítésén alapuló adatkezelés
  3. § A Társaság adatkezelési tájékoztatója

III.
FEJEZET – MUNKAVISZONNYAL KAPCSOLATOS  ADATKEZELÉSEK

  1. § Munkaügyi, személyzeti nyilvántartás
  2. § Alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos
    adatkezelés

8.§
Felvételre jelentkező munkavállalók adatainak kezelése, pályázatok,
önéletrajzok

15.
§  
Munkahelyi
kamerás megfigyeléssel kapcsolatos adatkezelés

IV.
FEJEZET –  SZERZŐDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATKEZELÉSEK

  1. § Szerződő partnerek adatainak kezelése –
    vevők, szállítók nyilvántartása

17.§  Jogi személy ügyfelek, vevők, szállítók
természetes személy képviselőinek elérhetőségi adatai

22.
§ Közösségi irányelvek / Adatkezelés a Társaság Facebook oldalán

  1. FEJEZET – JOGI KÖTELEZETTSÉGEN
    ALAPULÓ ADATKEZELÉSEK
  2. § Adatkezelés adó- és számviteli
    kötelezettségek teljesítése céljából
  3. § Kifizetői adatkezelés
  4. §  A Levéltári törvény szerint maradandó
    értékű iratokra vonatkozó adatkezelés
  5. FEJEZET – ADATBIZONSÁGI INTÉZKEDÉSEK
  6. §  Adatbiztonsági intézkedések

 

VIII.
FEJEZET – ADATVÉDELMI INCIDENSEK KEZELÉSE

36.
§ Az adatvédelmi incidens fogalma

37.
§ Adatvédelmi incidensek kezelés, orvoslása 

38.
§ Adatvédelmi incidensek nyilvántartása

IX.
FEJEZET –

ADATVÉDELMI HATÁSVIZSGÁLAT ÉS ELŐZETES KONZULTÁCIÓ

  1. § Adatvédelmi
    hatásvizsgálat és előzetes konzultáció

X.
FEJEZET – AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAI

40.§
Tájékoztatás  az érintett jogairól

  1. FEJEZET – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
  2. §  A Szabályzat megállapítása és módosítása
  3. § Intézkedések a szabályzat megismertetése

MELLÉKLETEK

1.
melléklet

Adatkérő
lap  személyes adatok hozzájáruláson alapuló kezeléséhez

2.
melléklet

Adatkezelési
tájékoztató az érintett természetes személy jogairól  személyes adatai
kezelése vonatkozásában

3.
melléklet

Tájékoztató
a munkavállaló személyes adatainak kezeléséről  és személyhez fűződő jogokról

4.
melléklet

Tájékoztató
munkavállaló részére alkalmassági vizsgálatáról

5.
melléklet

Tájékoztató
kamerás  megfigyelőrendszer alkalmazásáról

6.
melléklet

Adatkezelési
kikötés természetes személlyel kötött szerződéshez

7.
melléklet

Hozzájáruló
nyilatkozat jogi személy szerződő partnerek természetes személy képviselőinek
elérhetőségi adatai kezeléséhez

8.
melléklet

Az
adatfeldolgozó munkavállalóinak titoktartási nyilatkozata

9.a
melléklet

Az
adatfeldolgozási tevékenység általános szerződési feltételei  – standard

 

 

10.
melléklet

Munkaszerződési
kikötés az adatkezelési szabályzat megismeréséről, alkalmazásáról és
titoktartási kötelezettségről

 

 

 

I.
FEJEZET

ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK

  1. § A Szabályzat célja és hatálya

 

(1) E Szabályzat célja azon belső szabályok
megállapítása és intézkedések megalapozása, amelyek biztosítják, hogy a
Társaság adatkezelő és adatfeldolgozó tevékenysége megfeleljen AZ EURÓPAI
PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETÉNEK – (2016. április 27.) a
természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő
védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, a továbbiakban:
Rendelet) – továbbá az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
rendelkezéseinek.

 

(2) E Szabályzat  hatálya természetes személyre
vonatkozó személyes adatok Társaság általi kezelésére terjed ki.

 

(3)  Egyéni vállalkozó, egyéni cég,  őstermelő
ügyfeleket, vevőket, szállítókat e szabályzat alkalmazásában természetes
személynek kell tekinteni.

 

(4) Szabályzat
hatálya nem terjed ki az olyan személyes adatkezelésre, amely jogi személyekre
vonatkozik, beleértve a jogi személy nevét és formáját, valamint a jogi személy
elérhetőségére vonatkozó adatokat. (GDPR  (14))

 

2.
§ Fogalommeghatározások

 

E Szabályzat alkalmazásában irányadó
fogalommeghatározásokat a  Rendelet 4. cikke tartalmazza. Ennek megfelelően
emeljük ki a főbb fogalmakat:

  1. „személyes
    adat”
    : azonosított vagy azonosítható természetes személyre
    („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes
    személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító,
    például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes
    személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy
    szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;
  2. „adatkezelés”:
    a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált
    módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés,
    rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés,
    betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon
    történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás,
    korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;
  3. „az
    adatkezelés korlátozása”
    : a tárolt személyes adatok megjelölése
    jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;
  4. „profilalkotás”:
    személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során
    a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes
    jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági
    helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez,
    megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó
    jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják;
  5. „álnevesítés”:
    a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további
    információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a
    személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az
    ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési
    intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható
    természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;
  6. „nyilvántartási
    rendszer”
    : a személyes adatok bármely módon – centralizált,
    decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt
    állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;
  7. „adatkezelő”:
    az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely
    egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan
    vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az
    uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére
    vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is
    meghatározhatja;
  8. „adatfeldolgozó”:
    az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely
    egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;
  9. „címzett”:
    az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely
    egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól,
    hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat
    keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá
    személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi
    szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak
    megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;
  10. „harmadik
    fél”
    : az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv,
    ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az
    adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az
    adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok
    kezelésére felhatalmazást kaptak;
  11. „az
    érintett hozzájárulása”
    : az érintett akaratának önkéntes, konkrét és
    megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az
    érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet
    útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;
  12. „adatvédelmi
    incidens”
    : a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt
    vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes
    megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az
    azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

 

  1. FEJEZET

AZ ADATKEZELÉS JOGSZERŰSÉGÉNEK
BIZTOSÍTÁSA

 

  1. § Adatkezelés az érintett hozzájárulása
    alapján

 

(1)  Amennyiben a Társaság  hozzájáruláson
alapuló adatkezelést kíván végezni, az érintett hozzájárulását személyes adatai
kezeléséhez az 1. számú melléklet szerinti adatkérő lap szerinti
tartalommal és tájékoztatással kell kérni.

 

(2) Hozzájárulásnak minősül az is,
ha az érintett a Társaság internetes honlapjának  megtekintése során bejelöl
egy erre vonatkozó négyzetet, az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt
végre, valamint bármely egyéb olyan nyilatkozat vagy cselekedet is, amely az
adott összefüggésben az érintett hozzájárulását személyes adatainak tervezett
kezeléséhez egyértelműen jelzi. A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a
nem cselekvés ezért nem minősül hozzájárulásnak. 

 

(3) A hozzájárulás az
ugyanazon cél vagy célok érdekében végzett összes adatkezelési tevékenységre
kiterjed. Ha az adatkezelés egyszerre több célt is szolgál, akkor a
hozzájárulást az összes adatkezelési célra vonatkozóan meg kell adni.

 

(4) Ha az érintett
hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely más ügyekre
is vonatkozik – pl, értékesítési, szolgáltatási szerződés megkötése  – a
hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől egyértelműen
megkülönböztethető módon kell előadni, érthető és könnyen hozzáférhető
formában, világos és egyszerű nyelvezettel. Az érintett hozzájárulását
tartalmazó ilyen nyilatkozat bármely olyan része, amely sérti a Rendeletet,
kötelező erővel nem bír.

(5) A Társaság nem kötheti
szerződés megkötését, teljesítését olyan személyes adatok kezeléséhez való
hozzájárulás megadásához, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez.

 

(6) A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan
egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.

(7) Ha a személyes adat felvételére az érintett
hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő
rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése
céljából további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának
visszavonását követően is kezelheti.

 

  1. § Jogi
    kötelezettség teljesítésén alapuló adatkezelés

 

(1) A jogi
kötelezettségen alapuló adatkezelés esetén a kezelhető adatok körére, az
adatkezelés céljára, az adatok tárolásának időtartamára, a címzettekre az
alapul szolgáló jogszabály rendelkezései irányadók.

 

(2) A jogi
kötelezettség teljesítése jogcímén alapuló adatkezelés az érintett
hozzájárulásától független, mivel az adatkezelést jogszabály határozza meg. Az
érintettel az adatkezelés megkezdése előtt ezesetben közölni kell, hogy az
adatkezelés kötelező, továbbá az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt
egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos
minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az
adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés
időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő a rá
vonatkozó jogi kötelezettség alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik
meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel
kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Kötelező adatkezelés
esetén a tájékoztatás megtörténhet az előbbi információkat tartalmazó
jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is.

 

  1. § A Társaság adatkezelési tájékoztatója

 

(1) A Társaság általános adatkezelési
tájékoztatóját a 2. számú melléklet  tartalmazza.

 

(2)  A Társaság valamennyi adatkezelése során
köteles biztosítani az érintett  jogainak gyakorlását.

 

 

III. FEJEZET

MUNKAVISZONNYAL
KAPCSOLATOS  ADATKEZELÉSEK

 

  1. § Munkaügyi, személyzeti nyilvántartás

 

(1)  A munkavállalóktól kizárólag olyan adatok
kérhetők és tarthatók nyilván, valamint olyan munkaköri orvosi alkalmassági
vizsgálatok végezhetők, amelyek munkaviszony létesítéséhez, fenntartásához és
megszüntetéséhez, illetve a szociális-jóléti juttatások biztosításához
szükségesek és a munkavállaló személyhez fűződő jogait nem sértik.

 

(2) A Társaság munkáltatói jogos érdekeinek
érvényesítése (Rendelet 6. cikk (1) bekezdése f)) jogcímén 
munkaviszony
létesítése, teljesítése vagy megszűnése céljából kezeli a munkavállaló alábbi
adatait:

  1. név
  2. születési név,,
  3. születési ideje,
  4. anyja neve,
  5. lakcíme,
  6. állampolgársága,
  7. adóazonosító jele,
  8. TAJ száma,
  9. nyugdíjas törzsszám  (nyugdíjas munkavállaló
    esetén),
  10. telefonszám,
  11. e-mail cím,
  12. személyi igazolvány száma,
  13. lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,
  14. bankszámlaszáma,
  15. online azonosító (ha van)
  16. munkába lépésének kezdő és befejező
    időpontja,
  17. munkakör,
  18. iskolai végzettségét, szakképzettségét
    igazoló okmány másolata,
  19. fénykép,
  20. önéletrajz,
  21. munkabérének összege, a bérfizetéssel,
    egyéb juttatásaival kapcsolatos adatok,
  22. a munkavállaló munkabéréből jogerős
    határozat vagy jogszabály, illetve írásbeli hozzájárulása alapján levonandó
    tartozást, illetve ennek jogosultságát,
  23. amunkavállaló munkájának értékelése,
  24. amunkaviszony megszűnésének módja,
    indokai,
  25. munkakörtől függően erkölcsi bizonyítványa
  26. amunkaköri alkalmassági vizsgálatok
    összegzése,
  27. magánnyugdíjpénztári és önkéntes kölcsönös
    biztosító pénztári tagság esetén a pénztár megnevezése,  azonosító száma és a
    munkavállaló tagsági száma,
  28. külföldi munkavállaló esetén útlevélszám;
    munkavállalási jogosultságot igazoló dokumentumának megnevezését és száma,

29  munkavállalót ért balesetek
jegyzőkönyveiben rögzített adatokat;

  1. ajóléti szolgáltatás, kereskedelmi
    szálláshely igénybe vételéhez szükséges adatokat;
  2. aTársaságnál biztonsági és vagyonvédelmi
    célból alkalmazott kamera és beléptető rendszer,

illetve a helymeghatározó rendszerek által
rögzített adatokat.

 

(3) Betegségre és szakszervezeti tagságára
vonatkozó adatokat a munkáltató csak a Munka Törvénykönyvben meghatározott jog,
vagy kötelezettség teljesítése céljából kezel.

 

(4) A személyes adatok címzettjei: a munkáltató
vezetője, munkáltatói jogkör gyakorlója, a  Társaság munkaügyi feladatokat
ellátó

munkavállalói és adatfeldolgozói.

 

(5) A Társaság tulajdonosai részére csak a
vezető állású munkavállalók személyes adatai továbbíthatók.

 

(6) A személyes adatok tárolásának időtartama:
a munkaviszony megszűnését követő 3 év. 

 

(7) Az érintettel az adatkezelés megkezdése
előtt közölni kell, hogy az adatkezelés a Munka törvénykönyvén és a munkáltató
jogos érdekeinek érvényesítésén alapul 

 

(8) A munkáltató a munkaszerződés megkötésével
egyidejűleg a jelen szabályzat 3. számú melléklete szerinti
Tájékoztató átadásával tájékoztatja a 
munkavállalót személyes adatainak kezeléséről
és  személyhez fűződő jogokról.

 

  1. § Alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos
    adatkezelés

 

(1) A munkavállalóval szemben
csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra
vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban
meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. A
vizsgálat előtt r
észletesen
tájékoztatni kell a munkavállalókat többek között arról, hogy az alkalmassági
vizsgálat milyen készség, képesség felmérésére irányul, a vizsgálat milyen
eszközzel, módszerrel történik. Amennyiben jogszabály írja elő a vizsgálat
elvégzését, akkor tájékoztatni kell a munkavállalókat a jogszabály címéről és a
pontos jogszabályhelyről is. E Tájékoztatáshoz kapcsolódó adatkezelési
tájékoztató mintáját jelen szabályzat 4. számú melléklete
tartalmazza.

 

(2) A munkaalkalmasságra, felkészültségre
irányuló tesztlapok a munkáltató mind a munkaviszony létesítése előtt, mind
pedig a munkaviszony fennállása alatt kitöltetheti a munkavállalókkal.

 

(3) Az egyértelműen munkaviszonnyal
kapcsolatos, a munkafolyamatok hatékonyabb ellátása, megszervezése érdekében
csak akkor tölthető ki a munkavállalók nagyobb csoportjával pszichológiai,
vagy  személyiségjegyek kutatására alkalmas tesztlap, ha az elemzés során
felszínre került adatok nem köthetők az egyes konkrét munkavállalókhoz, vagyis
anonim módon történik az adatok feldolgozása.

 

(4) A kezelhető személyes
adatok köre: a munkaköri alkalmasság ténye, és az ehhez szükséges feltételek.

 

(5) Az adatkezelés jogalapja:
a munkáltató jogos érdeke.

 

(6) A személyes adatok kezelésének célja: munkaviszony
létesítése, fenntartása ,  munkakör betöltése.

 

(7) A személyes adatok címzettjei, illetve a
címzettek kategóriái:  
A
vizsgálat eredményt a vizsgált munkavállalók, illetve a vizsgálatot végző
szakember ismerhetik meg. A munkáltató csak azt az információt kaphatja meg,
hogy a vizsgált személy a munkára alkalmas-e vagy sem, illetve milyen
feltételek biztosítandók ehhez. A vizsgálat részleteit, illetve annak teljes
dokumentációját azonban  a  munkáltató nem ismerheti meg.

 

(8) A személyes adatok kezelésének időtartama:
a munkaviszony megszűnését követő 3 év.

 

8.
§  Felvételre jelentkező munkavállalók adatainak kezelése, pályázatok,
önéletrajzok

 

(1) A kezelhető személyes adatok köre: a
természetes személy neve, születési ideje, helye, anyja neve, lakcím,
képesítési adatok, fénykép, telefonszám, e-mail cím, a jelentkezőről készített
munkáltatói feljegyzés (ha van). 

 

(2) A személyes adatok kezelésének célja:
jelentkezés, pályázat elbírálása,  a kiválasztottal munkaszerződés kötése. Az
érintettet 
tájékoztatni
kell arról, ha a munkáltató nem őt választotta az adott állásra.

 

(3) Az adatkezelés jogalapja: az érintett hozzájárulása.

 

(4) A személyes adatok
címzettjei, illetve a címzettek kategóriái: a Társaságnál munkáltatói jogok
gyakorlására jogosult vezető, munkaügyi feladatokat ellátó munkavállalók. 

 

(5) A személyes adatok tárolásának időtartama:
A jelentkezés, pályázat elbírálásáig. A 
ki nem választott jelentkezők személyes adatait
törölni kell. Törölni kell annak adatait is, aki jelentkezését, pályázatát
visszavonta.

 

(6) A munkáltató csak az érintett kifejezett,
egyértelmű és önkéntes hozzájárulása alapján őrizheti meg a pályázatokat,
feltéve, ha azok megőrzésére a jogszabályokkal összhangban álló adatkezelési
célja elérése érdekében szükség van.  E  hozzájárulást a felvételi eljárás
lezárását követően kell kérni a jelentkezőktől.

 

15.
§  
Munkahelyi
kamerás megfigyeléssel kapcsolatos adatkezelés

 

(1) Társaságunk a
székhelyén, telephelyén, az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben az emberi
élet, testi épség, személyi szabadság, az üzleti titok védelme és a
vagyonvédelem  céljából  elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz, amely
közvetlen megfigyelést vagy kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést és tárolást
is lehetővé tesz, ez alapján személyes adatnak tekinthető az érintett
magatartása is, amit a kamera rögzít.  

 

(2) Ezen adatkezelés jogalapja a munkáltató
jogos érdekeinek érvényesítése, és az érintett hozzájárulása.

 

(3) Az elektronikus
megfigyelőrendszer adott területen történő alkalmazásának tényéről jól látható
helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek
tájékozódását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, tájékoztatást kell
elhelyezni. A tájékoztatást minden egyes kamera vonatkozásában meg kell adni.
Ez a tájékoztatás tartalmazza  az elektronikai vagyonvédelmi rendszer
által folytatott megfigyelés tényéről, valamint a rendszer által rögzített,
személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának
céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a
tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az
adatok megismerésére jogosult személyek köréről, a felvétel tárolásával
kapcsolatos adatbiztonsági intézkedésekről, továbbá az érintettek jogaira és
érvényesítésük rendjére vonatkozó tájékoztatást is. A tájékoztatás mintája a
szabályzat 5. számú Melléklete.

 

(4) A megfigyelt
területre belépő harmadik személyekről (ügyfelek, látogatók, vendégek) kép és
hangfelvétel a hozzájárulásukkal készíthető és kezelhető.  A hozzájárulás ráutaló
magatartással is megadható. Ráutaló magatartás különösen, ha az ott tartózkodó
természetes személy a megfigyelt területre az oda kihelyezett elektronikus
megfigyelő-rendszer alkalmazásáról tájékoztató jelzés, ismertetés ellenére a
területre bemegy.

 

(5) A rögzített
felvételeket felhasználás hiányában maximum 3 (három) munkanapig őrizhetők
meg. Felhasználásnak az minősül, ha a rögzített kép-, hang-, vagy kép- és
hangfelvételt, valamint más személyes adatot bírósági vagy más hatósági
eljárásban bizonyítékként kívánják felhasználni.

 

(6) Adatbiztonsági
intézkedések:

  1. a) a képfelvételek
    megtekintésére és visszanézésére szolgáló monitor úgy kell elhelyezni, hogy a
    képfelvételek sugárzása alatt azokat a jogosultsági koron kívül más személy ne
    láthassa.
  2. b) A megfigyelés és a
    tárolt képfelvételek visszanézése kizárólag a jogsértő cselekmények kiszűrése,
    az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedések kezdeményezése céljából
    végezhető.
  3. c) A kamerák által
    sugárzott képekről a központi felvevő egységen kívül más eszközzel felvételt
    készíteni nem lehet.
  4. d) A felvétel hordozó
    eszközeit elzárt helyen kell tárolni.
  5. e) A tárolt
    képfelvételekhez hozzáférés csak biztonságos módon, és akként történhet, hogy
    az adatkezelő személye azonosítható legyen.
  6. f)  A tárolt képfelvételek
    visszanézését és a képfelvételekről készített mentést dokumentálni kell.
  7. g) A jogosultság
    indokának megszűnése esetén a tárolt képfelvételekhez a hozzáférést
    haladéktalanul meg kell szüntetni.
  8. h) A rögzítő
    készülékben elkülönített merevlemezről fut az operációs rendszer és a

rögzítésre került
felvételek. A felvételekről külön biztonsági másolat nem készül.

  1. i) Jogsértő cselekmény
    észlelését követően a cselekményről készült felvétel tarolása

és a szükséges hatósági
eljárás haladéktalanul kezdeményezése felől intézkedni

kell, egyben
tájékoztatni kell a hatóságot, hogy a cselekményről képfelvétel készült.

 

(7)  Az, akinek jogát
vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel  adatának
rögzítése érinti, a kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel rögzítésétől
számított három munkanapon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával
kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.

 

(8) Nem lehet elektronikus megfigyelőrendszert
alkalmazni olyan helyiségben, amelyben a megfigyelés az emberi méltóságot
sértheti, így különösen az öltözőkben, zuhanyzókban, az illemhelyiségekben vagy
például orvosi szobában, illetve az ahhoz tartozó váróban, továbbá az olyan
helyiségben sem, amely a munkavállalók munkaközi szünetének eltöltése céljából
lett kijelölve.

 

(9) Ha a munkahely területén jogszerűen senki
sem tartózkodhat – így különösen munkaidőn kívül vagy a munkaszüneti napokon –
akkor a munkahely teljes területe (így például az öltözők, illemhelyek, munkaközi
szünetre kijelölt helyiségek) megfigyelhető.

 

(10) Az elektronikus megfigyelőrendszerrel
rögzített adatok megtekintésére a törvényben erre feljogosítottakon kívül a
jogsértések feltárása és a rendszer működésének ellenőrzés céljából a kezelő
személyzet, a munkáltató vezetője és helyettese, továbbá a megfigyelt terület
munkahelyi vezetője jogosult.

 

 

 

  1. FEJEZET

SZERZŐDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ
ADATKEZELÉSEK

 

  1. § Szerződő partnerek adatainak kezelése –
    vevők, szállítók nyilvántartása

 

(1) A Társaság szerződés teljesítése jogcímén a
szerződés megkötése, teljesítése, megszűnése, szerződési kedvezmény nyújtása
céljából kezeli a vele vevőként, szállítóként szerződött természetes személy
nevét, születési nevét, születési idejét, anyja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,
adószámát, vállalkozói, őstermelői igazolvány számát, személyi igazolvány
számát,  lakcímét, székhely, telephely címét, telefonszámát, e-mail címét,
honlap-címét, bankszámlaszámát, vevőszámát (ügyfélszámát, rendelésszámát),
online azonosítóját (vevők, szállítók listája, törzsvásárlási listák), Ezen
adatkezelés jogszerűnek minősül akkor is, ha az adatkezelés a szerződés
megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez
szükséges. A személyes adatok címzettjei: a Társaság 
ügyfélkiszolgálással
kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói, könyvelési, adózási feladatokat
ellátó munkavállalói, és adatfeldolgozói.
 A személyes adatok tárolásának  időtartama: a
szerződés megszűnését követő 5 év.

 

(2) Az érintett természetes személlyel az
adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés a szerződés
teljesítése jogcímén alapul, az a tájékoztatás történhet a szerződésben is. Az
érintettet személyes adatai adatfeldolgozó részére történő átadásáról
tájékoztatni kell.  A természetes személlyel kötött szerződéshez kapcsolódó
adatkezelési kikötés szövegét jelen Szabályzat 6. számú melléklete tartalmazza.

 

17.§  Jogi személy ügyfelek, vevők, szállítók
természetes személy képviselőinek elérhetőségi adatai

 

(1) A kezelhető személyes adatok köre: a
természetes személy neve, címe, telefonszáma, e-mail címe, online azonosítója.

 

(2) A személyes adatok kezelésének célja: a
Társaság jogi személy partnerével kötött szerződés teljesítése, üzleti kapcsolattartás,
jogalapja: az érintett hozzájárulása.

 

(3) A személyes adatok
címzettjei, illetve a címzettek kategóriái: a Társaság 
ügyfélszolgálattal
kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói.

 

(4) A személyes adatok tárolásának időtartama:
az üzleti kapcsolat, illetve az érintett képviselői minőségének fennállását
követő 5 évig.

 

(5) Az adatfelvételi lap mintáját jelen
Szabályzat 7. számú melléklete tartalmazza. Ezen nyilatkozatot az
ügyféllel, vevővel, szállítóval kapcsolatban álló munkavállalónak ismertetnie
kell az érintett személlyel és a nyilatkozat aláírásával kérnie kell
hozzájárulását személyes adatai kezeléséhez. A nyilatkozatot az adatkezelés
időtartamáig meg kell őrízni. 

 

 

  1. §  Látogatói adatkezelés a Társaság
    honlapján  –
    Tájékoztatás
    sütik (cookie) alkalmazásáról

(1) A süti (angolul cookie) egy olyan adat,
amit a meglátogatott weboldal küld a látogató böngészőjének (változónév-érték
formában), hogy az eltárolja és később ugyanaz a weboldal be is tudja tölteni a
tartalmát.

 

(2) Egy felhasználónak az elektronikus hírközlő
végberendezésén csak az érintett felhasználó világos és teljes körű – az
adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása alapján
lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni (2003. évi C.
törvény 155.§/4/).  Ez alapján a Társaság  honlapján az első látogatáskor egy
rövid  összefoglalót kell adni a látogató számára a sütik alkalmazásáról, és
egy linken keresztül utalni kell a teljes körű tájékoztató elérhetőségére
(2. számú melléklet szerinti adatkezelési tájékoztató)
. E tájékoztatóval a
Társaság biztosítja hogy a látogató a honlap információs társadalommal
összefüggő szolgáltatásainak  igénybevétele előtt és az igénybevétel során
bármikor megismerhesse, hogy a Társaság mely adatkezelési célokból mely
adatfajtákat kezel, ideértve az igénybe vevővel közvetlenül kapcsolatba nem
hozható adatok kezelését is.

 

(3) Az
elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi
szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. CVIII. törvény (Elkertv.) 13/A. §
(3) bekezdése szerint  a szolgáltató  a szolgáltatás nyújtása céljából
kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához
technikailag elengedhetetlenül szükségesek. A szolgáltatónak az egyéb
feltételek azonossága esetén úgy kell megválasztania és minden esetben oly
módon kell üzemeltetnie az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás
nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok kezelésére csak
akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben
meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban ebben
az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig.

 

  1. § Regisztráció a Társaság honlapján

 

(1) A honlapon a regisztráló természetes
személy az erre vonatkozó négyzet bejelölésével adhatja meg hozzájárulását
személyes adatai kezeléséhez. Tilos a négyzet előre bejelölése. 

 

(2)
A kezelhető személyes adatok köre: a természetes személy neve (vezetéknév,
keresztnév), címe, telefonszáma, e-mail címe, online azonosító, számláázsi,
postázási név és cím.

 

(3) A személyes adatok kezelésének célja:

1.
A

honlapon nyújtott szolgáltatások teljesítése.

  1. Kapcsolatfelvétel, elektronikus, telefonos,
    SMS, és postai megkereséssel.

3.
Tájékoztatás  a Társaság termékeiről, szolgáltatásairól, szerződési
feltételeiről, akcióiról.

4.
Reklám-küldemény a tájékoztatás során elektronikusan és postai úton küldhető.

5.
A
 honlap
használatának elemzése.

 

(4) Az adatkezelés jogalapja az érintett
hozzájárulása.

 

(5) A személyes adatok
címzettjei, illetve a címzettek kategóriái: a Társaság 
ügyfélszolgálattal,
marketing tevékenységével  kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói,
adatfeldolgozóként  a Társaság IT szolgáltatója tárhelyszolgáltatást végző
munkavállalói.

 

(6) A személyes adatok tárolásának időtartama: a regisztráció /
szolgáltatás aktív fennállásáig, vagy az érintett hozzájárulása visszavonásáig
(törlési kérelméig).

 

 

22.
§ Közösségi irányelvek / Adatkezelés a Társaság Facebook oldalán

 

A Társaság nem felel a Facebook felhasználók
által közzétett jogszabályt sértő adattartalmakért, hozzászólásokért. A
Társaság nem felel  semmilyen, a Facebook működéséből adódó hibáért,
üzemzavarért vagy a rendszer működésének megváltoztatásából fakadó problémáért.

 

 

  1. FEJEZET

JOGI KÖTELEZETTSÉGEN
ALAPULÓ ADATKEZELÉSEK

 

  1. § Adatkezelés adó- és számviteli
    kötelezettségek teljesítése céljából

 

(1) A Társaság jogi kötelezettség teljesítése
jogcímén, törvényben előírt adó és számviteli kötelezettségek teljesítése
(könyvelés, adózás) céljából  kezeli a vevőként, szállítóként vele üzleti
kapcsolatba lépő természetes személyek törvényben meghatározott  adatait. A
kezelt adatok az általános forgalmi adóról szóló 2017. évi CXXVII. tv. 169.§,
és 202.§-a alapján különösen: adószám, név, cím, adózási státusz, a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 167.§-a alapján:  név, cím, a gazdasági
műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a
rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az
ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési
bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása, a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján: vállalkozói igazolvány
száma, őstermelői igazolvány száma, adóazonosító jel.

 

(2) A
személyes adatok tárolásának időtartama a jogalapot adó jogviszony megszűnését
követő 8 év.

 

(3) A
személyes adatok címzettjei: a Társaság adózási, könyvviteli, bérszámfejtési,
társadalombiztosítási feladatait ellátó munkavállalói és adatfeldolgozói.

 

  1. § Kifizetői adatkezelés

 

(1) A Társaság jogi kötelezettség teljesítése
jogcímén, törvényben előírt adó és járulékkötelezettségek teljesítése (adó-,
adóelőleg, járulékok megállapítása,  bérszámfejtés, társadalombiztosítási,
nyugdíj ügyintézés)  céljából kezeli azon érintettek – munkavállalók,
családtagjaik, foglalkoztatottak, egyéb juttatásban részesülők –
adótörvényekben előírt személyes adatait, akikkel kifizetői (2017:CL. törvény
az adózás rendjéről (Art.) 7.§ 31.)  kapcsolatban áll. A kezelt adatok körét az
Art. 50.§-a határozza meg, külön is kiemelve ebből:  a természetes személy természetes
személyazonosító adatait (ideértve az előző nevet és a titulust is), nemét, állampolgárságát,
a természetes személy adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét
(TAJ szám). Amennyiben az adótörvények ehhez jogkövetkezményt fűznek, a
Társaság kezelheti a munkavállalók egészségügyi (Szja tv. 40.§) és
szakszervezeti (Szja 47.§(2) b./) tagságra vonatkozó adatokat adó és
járulékkötelezettségek teljésítés (bérszámfejtés, társadalombiztosítási
ügyintézés) céljából.

 

(2) A
személyes adatok tárolásának időtartama a jogalapot adó jogviszony megszűnését
követő 8 év.

 

(3) A személyes
adatok címzettjei: a Társaság adózási, bérszámfejtési, társadalombiztosítási
(kifizetői) feladatait ellátó munkavállalói és adatfeldolgozói.

 

  1. § A Levéltári törvény szerint maradandó
    értékű iratokra vonatkozó adatkezelés

 

(1) A Társaság jogi kötelezettsége teljesítése
jogcímén kezeli a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag
védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Levéltári törvény) szerint maradandó
értékűnek minősülő iratait abból a célból, hogy  a Társaság irattári anyagának maradandó
értékű része  épségben és használható állapotban a jövő nemzedékei számára is
fennmaradjon. Az adattárolás ideje: a közlevéltár részére történő átadásig.

 

(2) A személyes adatok címzettjei: a Társaság
vezetője, iratkezelést, irattározást végző munkavállalója, a közlevéltár
munkatársa. 

 

VI.
FEJEZET

ADATBIZONSÁGI
INTÉZKEDÉSEK

 

  1. §  Adatbiztonsági intézkedések

 

(1)  A Társaság valamennyi célú és jogalapú
adatkezelése vonatkozásában a személyes adatok biztonsága érdekében  köteles
megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat
az eljárási szabályokat, amelyek a Rendelet és az Infotv., érvényre
juttatásához szükségesek.

 

(2) Az Adatkezelő az adatokat megfelelő
intézkedésekkel védi a véletlen vagy jogellenes megsemmisítés, elvesztés,
megváltoztatás, sérülés,  jogosulatlan nyilvánosságra hozatal vagy az azokhoz
való jogosulatlan hozzáférés ellen.

 

(3) A Társaság a személyes adatokat  bizalmas
adatként minősíti és kezeli. A munkavállalókkal a személyes adatok kezelésére
vonatkozóan  titoktartási kötelezettséget ír elő, amelyre a 10. számú
melléklet
 szerinti kikötést kell alkalmazni.   A személyes adatokhoz
való hozzáférést a Társaság  jogosultsági szintek megadásával korlátozza. 

 

(4) A Társaság az informatikai rendszereket
tűzfallal védi,  és vírusvédelemmel látja el.

 

(5) A Társaság alkalmazottai a munkahelyi
gépekhez csatlakoztathatják saját számítástechnikai eszközeiket, adattároló
és rögzítő eszközeiket.

 

(6) A Társaság az elektronikus
adatfeldolgozást,  nyilvántartást számítógépes program útján végzi, amely
megfelel az adatbiztonság követelményeinek. A program biztosítja, hogy az adatokhoz
csak célhoz kötötten, ellenőrzött körülmények között csak azon személyek
férjenek hozzá, akiknek a feladataik ellátása érdekében erre szükségük van.

 

(7) A személyes adatok automatizált
feldolgozása során az adatkezelő és az adatfeldolgozó további intézkedésekkel
biztosítja:

  1. a) a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását;
  2. b) az automatikus adatfeldolgozó rendszerek
    jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő
    használatának megakadályozását;
  3. c) annak ellenőrizhetőségét és
    megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés
    alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják;
  4. d) annak ellenőrizhetőségét és
    megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki vitte be az
    automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe;
  5. e) a telepített rendszerek üzemzavar esetén
    történő helyreállíthatóságát és
  6. f) azt, hogy az automatizált feldolgozás során
    fellépő hibákról jelentés készüljön.

 

(8) A Társaság a személyes adatok védelme
érdekében gondoskodik az elektronikus úton folytatott bejövő és kimenő
kommunikáció  ellenőrzéséről.

 

(9) A Társaság által  kezelt személyes adatok
interneten történő megosztása tilos!

 

(10) A munkahelyen és a Társaság eszközein fájl
letöltő-, játék-, csevegő-, szexuális szolgáltatásokat kínáló oldalak
látogatása szigorúan tilos!

 

(11) Külső forrásból kapott vagy letöltött, nem
engedélyezett programok használata tilos!

 

(12) A folyamatban levő munkavégzés, feldolgozás
alatt levő iratokhoz csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá, a
személyzeti, a bér- és munkaügyi ás egyéb személyes adatokat tartalmazó
iratokat biztonságosan elzárva kell tartani.

 

(13) Biztosítani kell az adatok és az azokat
hordozó eszközök, iratok megfelelő fizikai védelmét.

 

VIII. FEJEZET

ADATVÉDELMI INCIDENSEK
KEZELÉSE

 

36.
§ Az adatvédelmi incidens fogalma

 

(1) Adatvédelmi incidens:: a biztonság olyan
sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok
véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását,
jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést
eredményezi; (Rendelet 4. cikk 12.)

 

(2) A leggyakoribb jelentett
incidensek lehetnek például: a laptop vagy mobil telefon elvesztése,
személyes adatok nem biztonságos tárolása (pl. szemetesbe dobott fizetési
papírok); adatok nem biztonságos továbbítása,  ügyfél- és vevő- partnerlisták
illetéktelen másolása, továbbítása, szerver elleni támadások, honlap feltörése.

 

37.
§ Adatvédelmi incidensek kezelés, orvoslása 

 

(1) Adatvédelmi incidensek megelőzése,
kezelése, a vonatkozó jogi előírások  betartása a Társaság vezetőjének
feladata.

 

(2) Az informatikai rendszereken naplózni kell
a hozzáféréseket és hozzáférési kisérleteket, és ezeket folyamatosan elemezni
kell.

 

(3) Amennyiben a társaság ellenőrzésre jogosult
munkavállalói a feladataik ellátása során adatvédelmi incidenst észlelnek,
haladéktalanul  értesíteniük kell a  Társaság vezetőjét.

 

(4) A Társaság munkavállalói kötelesek
jelenteni a Társaság vezetőjének, vagy a munkáltatói jogok gyakorlójának, ha
adatvédelmi incidenst, vagy arra utaló eseményt észlelnek.

 

(5) Adatvédelmi incidens  bejelenthető a
Társaság központi e-mail címén, telefonszámán, amelyen a munkavállalók, szerződő
partnerek, érintettek jelenteni tudják az alapul szolgáló eseményeket,
biztonsági gyengeségeket.

 

(6) Adatvédelmi incidens bejelentése esetén a
Társaság vezetője – az informatikai, pénzügyi és működési vezető bevonásával –
haladéktalanul megvizsgálja a bejelentést, ennek során azonosítani kell az
incidenst, el kell dönteni, hogy valódi incidensről, vagy téves riasztásról van
szó.  Meg kell vizsgálni és meg kell állapítani:

  1. az incidens bekövetkezésének időpontját és
    helyét,
  2. az incidens leírását, körülményeit,
    hatásait,
  3. az incidens során kompromittálódott adatok
    körét, számosságát,
  4. a kompromittálódott adatokkal érintett
    személyek körét,
  5. az incidens elhárítása érdekében tett
    intézkedések leírását,
  6. a kár megelőzése, elhárítása, csökkentése
    érdekében tett intézkedések leírását.

 

(7) Adatvédelmi incidens bekövetkezése esetén
az érintett rendszereket, személyeket, adatokat be kell határolni és el kell
különíteni és gondoskodni kell az incidens bekövetkezését alátámasztó
bizonyítékok begyűjtéséről és megőrzéséről. Ezt követően lehet megkezdeni a
károk helyreállítását és a jogszerű működés visszaállítását.

 

38.
§ Adatvédelmi incidensek nyilvántartása

 

(1)
Az  adatvédelmi incidensekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:

a)
az érintett személyes adatok körét,

b)
az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát,

  1. c)  az adatvédelmi incidens időpontját,
  2. d)  az adatvédelmi incidens körülményeit,
    hatásait,
  3. e) az adatvédelmi incidens orvoslására megtett
    intézkedéseket,
  4. f) az adatkezelést előíró jogszabályban
    meghatározott egyéb adatokat.

 

(2) A nyilvántartásban szereplő adatvédelmi
incidensekre vonatkozó adatokat 5 évig meg kell őrizni. 

 

  1. FEJEZET

ADATVÉDELMI HATÁSVIZSGÁLAT ÉS ELŐZETES
KONZULTÁCIÓ

 

39.
§ Adatvédelmi hatásvizsgálat és előzetes konzultáció

(1)  Ha az adatkezelés valamely –
különösen új technológiákat alkalmazó – típusa –, figyelemmel annak jellegére,
hatókörére, körülményére és céljaira, valószínűsíthetően magas kockázattal jár
a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, akkor az adatkezelő az
adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez arra vonatkozóan, hogy a
tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik.
Olyan egymáshoz hasonló típusú adatkezelési műveletek, amelyek egymáshoz
hasonló magas kockázatokat jelentenek, egyetlen hatásvizsgálat keretei között
is értékelhetőek.

(2)   Ha az adatvédelmi
hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés az adatkezelő által a kockázat
mérséklése céljából tett intézkedések hiányában valószínűsíthetően magas
kockázattal jár, a személyes adatok kezelését megelőzően az adatkezelő
konzultál a felügyeleti hatósággal.

(3) Az adatvédelmi hatásvizsgálat és előzetes konzultáció részletes
szabályaira a rendelet 35-36. ckkei és az Infotv. rendelkezései irányadók.

 

  1. FEJEZET

AZ ÉRINTETT SZEMÉLY
JOGAI

 

40.§
Tájékoztatás  az érintett jogairól

 

(1)
Az érintett jogai röviden összefoglalva:

1.
Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának
elősegítése 

2.
Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől
gyűjtik

3.
Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a
személyes adatokat az adatkezelő nem tőle  szerezte meg

4.
Az érintett hozzáférési joga

5.
A
 helyesbítéshez
való jog

6.
A

törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)

7.
Az adatkezelés korlátozásához való jog

8.
A

személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés
korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség

9.
Az adathordozhatósághoz való jog

10.
A

tiltakozáshoz való jog

11.
Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást

12.
Korlátozások

13.
Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről

14.
A

felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz
való jog)

15.
A

felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

16.
Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági
jogorvoslathoz való jog

 

(2) Az érintett jogai részletesen:

 

  1. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az
    érintett joggyakorlásának  elősegítése 

 

1.1. Az adatkezelőnek az érintett részére a
személyes adatok kezelésére vonatkozó  valamennyi információt és minden egyes
tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában,
világosan és közérthetően megfogalmazva kell nyújtania, különösen a
gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az információkat írásban vagy
más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az
érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon
igazolták az érintett személyazonosságát.

1.2. Az adatkezelőnek elő kell  segítenie az érintett jogainak
a gyakorlását.

 

1.3. Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül,
de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül
tájékoztatja az érintettet a jogai gyakorlására irányuló kérelme nyomán hozott
intézkedésekről. E határidő a Rendeletben írt feltételekkel további két
hónappal meghosszabbítható. amelyről az érintettet tájékoztatni kell.

 

1.4. Ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az
érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől
számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés
elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be
valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

 

1.5. Az adatkezelő az információkat és az érintett
jogairól szóló tájékoztatást  és intézkedést díjmentesen biztosítja, azonban a
Rendeletben írt esetekben díj számítható fel.

 

A részletes szabályok a Rendelet 12 cikke alatt
találhatók.

 

2.
Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a
személyes adatokat az érintettől gyűjtik

2.1. Az érintett jogosult arra, hogy az
adatkezeléssel összefüggő tényekről és információkról az adatkezelés
megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon.  Ennek keretében az érintettet
tájékoztatni kell:

  1. a)  az adatkezelő és képviselője kilétéről és
    elérhetőségeiről,
  2. b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeiről
    (ha van ilyen), 
  3. c) a személyes adatok tervezett kezelésének
    céljáról, valamint az adatkezelés jogalapjáról,
  4. d)  jogos érdek érvényesítésén  alapuló
    adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről,
  5. e) a személyes adatok címzettjeiről – akikkel a
    személyes adatot közlik – , illetve a címzettek kategóriáiról, ha van ilyen;
  6. e) adott esetben annak tényéről, hogy az
    adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja
    továbbítani a személyes adatokat.

 

2.2. A tisztességes és átlátható adatkezelés
biztosítsa érdekében az adatkezelőnek az érintettet a következő kiegészítő
információkról kell tájékoztatnia:

  1. a) a személyes adatok tárolásának
    időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának
    szempontjairól;
  2. b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti
    az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok
    helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen
    személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való
    jogáról;
  3. c) az érintett hozzájárulásán alapuló
    adatkezelés esetén arról, hogy a hozzájárulás bármely időpontban történő
    visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás
    alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
  4. d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz
    benyújtásának jogáról;
  5. e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása
    jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének
    előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat
    megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az
    adatszolgáltatás elmaradása;
  6. f) az  automatizált döntéshozatal tényéről,
    ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az
    alkalmazott logikáról,  és arra vonatkozóan érthető információkról, hogy az
    ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható
    következményekkel bír.

 

2.3. Ha az adatkezelő a személyes adatokon a
gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további
adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról
és minden releváns kiegészítő információról.

 

 Az előzetes tájékozódáshoz való jog részletes
szabályait a Rendelet 13. cikke tartalmazza.

 

  1. Az érintett tájékoztatása és a
    rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő
    nem tőle  szerezte meg

 

3.1. Ha az adatkezelő a személyes adatokat nem az
érintettől szerezte meg, az érintettet  az adatkezelőnek  a személyes adatok
megszerzésétől számított  legkésőbb egy hónapon belül; ha a személyes adatokat
az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az érintettel
való első kapcsolatfelvétel alkalmával; vagy ha várhatóan más címzettel is
közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való
közlésekor tájékoztatnia kell az előbbi 2. pontban írt tényekről és
információkról, továbbá az érintett személyes adatok kategóriáiról, valamint  a
személyes adatok forrásáról  és adott esetben arról, hogy az adatok nyilvánosan
hozzáférhető forrásokból származnak-e.

 

3.2. A további szabályokra az előbbi 2. pontban
(Előzetes tájékozódáshoz való jog)  írtak irányadók.

 

E tájékoztatás részletes szabályait a Rendelet
14. cikke tartalmazza.

 

  1. Az érintett hozzáférési joga

 

4.1. Az érintett jogosult arra, hogy az
adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak
kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult
arra, hogy a személyes adatokhoz és az előbbi 2-3. pontban írt kapcsolódó
információkhoz hozzáférést kapjon. (Rendelet 15. cikk).

 

4.2. Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy
nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kerül sor, az érintett
jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a Rendelet
46. cikk szerinti megfelelő garanciákról.

 

4.3. Az adatkezelőnek  az adatkezelés tárgyát
képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére kell  bocsátania.
Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív
költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. 

 

Az érintett hozzáférési jogára vonatkozó
részletes szabályokat a Rendelt 15. cikke tartalmazza.

 

  1. A
    helyesbítéshez való jog

 

5.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az
Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan
személyes adatokat.

 

5.2. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az
érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett
kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését is.

 

Ezen szabályokat  a Rendelet 16. cikke
tartalmazza.

 

  1. A
    törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)

 

6.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az
adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes
adatokat,  az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó
személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje  ha

  1. a) a személyes adatokra már nincs szükség abból
    a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
  2. b) az érintett visszavonja az adatkezelés
    alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
  3. c) az érintett tiltakozik az adatkezelése
    ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre,
  4. d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
  5. e) a személyes adatokat az adatkezelőre
    alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség
    teljesítéséhez törölni kell;
  6. f) a személyes adatok gyűjtésére közvetlenül
    gyermeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások
    kínálásával kapcsolatosan került sor.

 

6.2. A törléshez való jog nem érvényesíthető, ha az
adatkezelés szükséges

  1. a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a
    tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
  2. b) az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy
    tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az
    adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett
    feladat végrehajtása céljából;
  3. c) a népegészségügy területét érintő közérdek
    alapján;
  4. d) a közérdekű archiválás céljából, tudományos
    és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a törléshez
    való jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt
    az adatkezelést; vagy
  5. e) jogi igények előterjesztéséhez,
    érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

 

A törléshez való jogra vonatkozó részletes
szabályokat a Rendelet 17. cikke tartalmazza.

 

  1. Az adatkezelés korlátozásához való jog

 

7.1. Az adatkezelés korlátozása esetén az ilyen
személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával,
vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más
természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve
valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

 

7.2. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az
Adatkezelő korlátozza az adatkezelést ha ha az alábbiak valamelyike teljesül:

  1. a) az érintett vitatja a személyes adatok
    pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely
    lehetővé teszi, hogy az Adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
  2. b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett
    ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának
    korlátozását;
  3. c) az Adatkezelőnek már nincs szüksége a
    személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi
    igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
  4. d) az érintett tiltakozott az adatkezelés
    ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg
    megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget
    élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

 

7.3. Az adatkezelés korlátozásának feloldásáról az
érintettet előzetesen tájékoztatni kell.

 

A vonatkozó szabályokat a Rendelet 18. cikke
tartalmazza.

 

  1. Aszemélyes adatok
    helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához
    kapcsolódó értesítési kötelezettség

Az adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat
valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel,
illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek
bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére
az adatkezelő tájékoztatja e címzettekről.

 

E szabályok a Rendelet 19. cikke alatt
találhatók.

 

  1. Az adathordozhatósághoz való jog

 

9.1. A Rendeletben írt feltételekkel az érintett
jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére
bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható
formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik
adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő,
amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha

  1. a) az adatkezelés hozzájáruláson, vagy
    szerződésen alapul; és
  2. b) az adatkezelés automatizált módon történik.

 

9.2. Az érintett kérheti a személyes adatok
adatkezelők közötti közvetlen továbbítását is.

 

9.3. Az adathordozhatósághoz való jog gyakorlása
nem sértheti a Rendelet  17. cikkét (A törléshez
való jog („az elfeledtetéshez való jog”). Az adtahordozhatósághoz való
jog nem alkalmazandó abban az esetben, ha az adatkezelés közérdekű vagy az
adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványai gyakorlásának keretében végzett
feladat végrehajtásához szükséges. E jog nem érintheti hátrányosan mások jogait
és szabadságait.

 

A részletes szabályokat a Rendelet 20. cikke
tartalmazza.

 

  1. Atiltakozáshoz való jog

 

10.1. Az érintett jogosult arra, hogy a saját
helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak
közérdeken, közfeladat végrehajtásán  (6. cikk (1) e)) , vagy jogos érdeken (6.
cikk f))  alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló
profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem
kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést
olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az
érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi
igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

10.2. Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés
érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá
vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a
profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.
Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés
érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e
célból nem kezelhetők.

10.3. Ezen  jogokra legkésőbb az érintettel való első
kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre
vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve
kell megjeleníteni.

10.4. Az érintett a tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon
alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja.

10.5. Ha a személyes adatok kezelésére tudományos és történelmi
kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az érintett jogosult arra,
hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó
személyes adatok kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű okból
végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség.

 

A vonatkozó szabályokat a Rendelet  cikke
tartalmazza.

 

  1. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben,
    beleértve a profilalkotást

 

11.1. Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen
ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a
profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna
vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.

 

11.2. Ez a jogosultság nem alkalmazandó abban az
esetben, ha a döntés:

  1. a)  az érintett és az adatkezelő közötti
    szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges;
  2. b)  meghozatalát az adatkezelőre alkalmazandó
    olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az érintett jogainak és
    szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő
    intézkedéseket is megállapít; vagy
  3. c) az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.

 

11.3. Az előbbi  a) és c) pontjában említett
esetekben az adatkezelő köteles megfelelő intézkedéseket tenni az érintett
jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében, ideértve az
érintettnek legalább azt a jogát, hogy az adatkezelő részéről emberi
beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást
nyújtson be.

 

A
további szabályokat a Rendelet 22. cikke tartalmazza.

 

  1. Korlátozások

 

Az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra
alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja
jogok és kötelezettségek (Rendelet 12-22. cikk, 34. cikk, 5. cikk)  hatályát
ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges
tartalmát.

 

E korlátozás feltételeit a Rendelet 23. cikke
tartalmazza.

 

  1. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi
    incidensről

 

13.1. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően
magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve,
az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az érintettet
az adatvédelmi incidensről. E tájékoztatásban világosan és közérthetően
ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább a
következőket:

 

  1. a) az adatvédelmi tisztviselő vagy a további
    tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
  2. c) ismertetni kell az adatvédelmi incidensből
    eredő, valószínűsíthető következményeket;
  3. d)  ismertetni kell az adatkezelő által az
    adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve
    adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények
    enyhítését célzó intézkedéseket.

 

13.2. Az érintettet nem kell az tájékoztatni, ha a
következő feltételek bármelyike teljesül:

  1. a) az adatkezelő megfelelő technikai és
    szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az
    adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen
    azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a
    személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára
    értelmezhetetlenné teszik az adatokat;
  2. b) az adatkezelő az adatvédelmi incidenst
    követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az
    érintett jogaira és szabadságaira jelentett, magas kockázat a továbbiakban
    valószínűsíthetően nem valósul meg;
  3. c) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne
    szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk
    útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely
    biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

 

A további szabályokat a Rendelet   34. cikke
tartalmazza.

 

  1. Afelügyeleti hatóságnál
    történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog)

 

Az érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen
egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a
munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az
érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti a
Rendeletet.  Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották,
köteles tájékoztatni az ügyfelet a panasszal kapcsolatos eljárási
fejleményekről és annak eredményéről, ideértve azt is, hogy a az ügyfél
jogosult bírósági jogorvoslattal élni.

 

E szabályokat a Rendelet 77. cikke tartalmazza.

 

15.
A

felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

 

15.1. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra
tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden természetes és jogi személy
jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó,
jogilag kötelező erejű döntésével szemben.

 

15.2. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra
tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult a hatékony
bírósági jogorvoslatra, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a
panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a benyújtott
panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.

 

15.3. A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a
felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.

 

15.4. Ha a felügyeleti hatóság olyan döntése ellen
indítanak eljárást, amellyel kapcsolatban az egységességi mechanizmus keretében
a Testület előzőleg véleményt bocsátott ki vagy döntést hozott, a felügyeleti
hatóság köteles ezt a véleményt vagy döntést a bíróságnak megküldeni.

 

E szabályokat a Rendelet 78. cikke tartalmazza.

 

16.
Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági
jogorvoslathoz való jog

 

16.1. A rendelkezésre álló közigazgatási vagy nem
bírósági útra tartozó jogorvoslatok – köztük a felügyeleti hatóságnál történő
panasztételhez való jog – sérelme nélkül, minden érintett hatékony bírósági
jogorvoslatra jogosult, ha megítélése szerint a személyes adatainak e
rendeletnek nem megfelelő kezelése következtében megsértették az e rendelet
szerinti jogait.

 

16.2. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval
szembeni eljárást az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi helye
szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az ilyen eljárás
megindítható az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága
előtt is, kivéve, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó valamely tagállamnak
a közhatalmi jogkörében eljáró közhatalmi szerve.

 

E
szabályokat a Rendelet 79. cikke tartalmazza.

 

 

  1. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

41.
§  A Szabályzat megállapítása és módosítása

 

A Szabályzat megállapítására és módosítására a
Társaság ügyvezetője jogosult.

 

  1. § Intézkedések a szabályzat megismertetése

 

E Szabályzat rendelkezéseit meg kell ismertetni
a Társaság valamennyi munkavállalójával (foglalkoztatottjával), és a
munkavégzésre irányuló szerződésekben elő kell írni, hogy betartása és
érvényesítése minden munkavállaló (foglalkoztatott) lényeges munkaköri
kötelezettsége. A munkaszerződési kikötés  mintája jelen szabályzat 10.
számú melléklete
 tartalmazza.

TÁJÉKOZTATÓ

KAMERÁS  MEGFIGYELŐRENDSZER
ALKALMAZÁSÁRÓL

 

1.
Adatkezelő megnevezése:              Müller Dezsőné

Képviselő
megnevezése:                      Müller Dezsőné

Adatvédelmi
tisztviselő megnevezése:   Müller Dezsőné

Székhelye:
8600 Siófok, Fő u. 106.

Telefonszám:
+36 20 4585 814

E-mail:
mullers106@gmail.com

Internet:
müllers.hu

A
kamerás rendszer üzemeltetőjének megnevezése: Müller Dezsőné

Képviselő
megnevezése:                      Müller Dezsőné

Adatvédelmi
tisztviselő megnevezése:   Müller Dezsőné

Székhelye:
8600 Siófok, Fő u. 106.

Telefonszám:
+36 20 4585 814

E-mail:
mullers106@gmail.com

Internet:
müllers.hu

 

  1. Tájékoztatjuk, hogy cégünk – mint
    adatkezelő – az e táblával jelzett helyiségben az emberi élet, testi épség,
    személyi szabadság, az üzleti titok védelme és vagyonvédelem  céljából
    elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz, amely közvetlen  megfigyelést /
    kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést és tárolást is lehetővé tesz.  A kamera
    rögzíti az Ön magatartását is.

3.
Ezen adatkezelés jogalapja
:
az adatkezelő / munkáltató  jogos érdekeinek érvényesítése.

 

  1. Látogatók, vendégek tájékoztatása:A megfigyelt területre belépő harmadik
    személyekről (ügyfelek, látogatók, vendégek) kép és hangfelvétel a
    hozzájárulásukkal készíthető és kezelhető.  A hozzájárulás ráutaló magadottnak
    tekintendő. Ráutaló magatartás különösen, ha az ott tartózkodó természetes személy
    a megfigyelt területre e tájékoztatás ellenére a területre bemegy. Ezen
    adatkezelés célját a 1. pont tartalmazza, jogalapja az érintett hozzájárulása.

 

  1. Tárolás ideje:A rögzített felvételeket felhasználás
    hiányában maximum 3 (három) munkanapig őrizhetők  meg. Felhasználásnak az
    minősül, ha a rögzített kép-, hang-, vagy kép- és hangfelvételt, valamint más
    személyes adatot bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként kívánják
    felhasználni.

 

  1. A
    tárolás helye:
    az
    adatkezelő székhelye / telephelye.

 

  1. A
    felvétel megtekintésére jogosultak:

    Az elektronikus megfigyelőrendszerrel rögzített adatok megtekintésére a
    törvényben erre feljogosítottakon kívül a jogsértések feltárása és a rendszer
    működésének ellenőrzés céljából a kezelő személyzet, a munkáltató vezetője és
    helyettese, továbbá a megfigyelt terület munkahelyi vezetője jogosult.

 

  1. Adatbiztonsági intézkedések:
  2. a) a képfelvételek megtekintésére és
    visszanézésére szolgáló monitor úgy kell elhelyezni, hogy a képfelvételek
    sugárzása alatt azokat a jogosultsági koron kívül más személy ne láthassa.
  3. b) A megfigyelés és a tárolt
    képfelvételek visszanézése kizárólag a jogsértő cselekmények kiszűrése, az azok
    megszüntetéséhez szükséges intézkedések kezdeményezése céljából végezhető.
  4. c) A kamerák által sugárzott képekről a
    központi felvevő egységen kívül más eszközzel felvételt készíteni nem lehet.
  5. d) A felvétel hordozó eszközeit elzárt
    helyen kell tárolni.
  6. e) A tárolt képfelvételekhez hozzáférés
    csak biztonságos módon, és akként történhet, hogy az adatkezelő személye
    azonosítható legyen.
  7. f)  A tárolt képfelvételek visszanézését
    és a képfelvételekről készített mentést dokumentálni kell.
  8. g) A jogosultság indokának megszűnése
    esetén a tárolt képfelvételekhez a hozzáférést haladéktalanul meg kell szüntetni.
  9. h) A rögzítő készülékben elkülönített
    merevlemezről fut az operációs rendszer és a

rögzítésre került felvételek. A
felvételekről külön biztonsági másolat nem készül.

 

  1. i) Jogsértő cselekmény észlelését
    követően a cselekményről készült felvétel tarolása

és a szükséges hatósági eljárás
haladéktalanul kezdeményezése felől intézkedni

kell, egyben tájékoztatni kell a
hatóságot, hogy a cselekményről képfelvétel készült.

 

  1. Tájékoztatás az érintett személy
    jogairól, és a jogérvényesítésről

Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a
kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel  adatának rögzítése érinti, a kép-,
hang-, valamint kép- és hangfelvétel rögzítésétől számított három munkanapon
belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak
kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.

Az
érintett jogait részletesen az Adatkezelési tájékoztatónk tartalmazza, amely
elérhető a társaság honlapján, illetve a székhelyén. Kiemeljük ebből, hogy az
érintettnek  joga van az átlátható tájékoztatáshoz, a kommunikáció és az
érintett joggyakorlásának  elősegítéséhez.  A felügyeleti hatóság panaszt
tehet. Joga van  adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony
bírósági jogorvoslathoz.

Az
adatkezelőnek elő kell  segítenie az érintett jogainak a gyakorlását.  Az
adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem
beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a jogai
gyakorlására irányuló kérelme nyomán hozott intézkedésekről. Ha az adatkezelő
nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de
legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az
érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az
érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági
jogorvoslati jogával.

Az adatkezelő az információkat és az
érintett jogairól szóló tájékoztatást  és intézkedést díjmentesen biztosítja,
azonban a jogszabályban írt esetekben díj számítható fel.

 

Kiss
Gábor